Esélyünk a bajnokságban...

A Liverpool FC a Klopp korszak kezdete óta folyamatos fejlődésben van. Bár az első két évben konkrét elvárások nem hagzottak el, de kimondatlanul is az első teljes idényében a BL indulást jelentő 4.-ik hely elérése volt a cél, a másodikban az, hogy stabilizálja a helyét az első 4 helyezet között és a BL-ben is tisztességesen helytállva, lehetőleg jusson túl a csoport körön, a kieséses szakaszba. Na most ez igy leírva, olyan mintha mindkét idényben egyformán, egyenletes irányú fejlődést mutatva, teljesitette volna a meghatározott célkitűzését a csapat. Pedig ez nagyon nem igy van, a két idény között szakadéknyi különbség tátong és bármilyen furcsa is, de ez nagyban befolyásolja a mostani szezonunkat.

Jürgen Klopp első teljes idényében, rettentően hullámzó játékkal, csak az utolsó fordulóban aratott győzelemünknek köszönhetően sikerült elérni a 4.helyet, egyetlen pontal megelőzve az Arsenalt. Tehát éppen, hogy teljesítetük a kitűzött célunkat, ellenben a következőben, minden várakozást felülmúlva, magasan túlteljesítettük. Mert legyünk őszinték, még nem álltunk sem a csapat építésnek, sem az elvárható fejlődésnek azon a fokán, hogy több évnyi kihagyás után, egyből gól rekordot döntve BL finálét játszunk, ráadásul úgy, hogy a közben a bajnokságban sem "zuhanunk be" hanem simán meg van a top4-es hely.  Ugy gondolom mindenki érzi a különbséget "a nagy nehezen elcsípjük a negyedik helyet a PL-ben" és a "Europa legelitebb óriàs klubjait megelőzve bajnokok ligàja döntőt játszunk" között. Hihetetlenűl nagy a kontraszt az első és a második idényünk között. Olyan mintha egy lépcső első fokára épp csak fellépve, egyhelyből felugrottunk volna a tizedikre. 

Azt hiszem minden mostani szájhúzó elégedetlenségünk, ami az idei visszafogott játékunknak szól, ennek a következménye. Ilyen mértékű szint lépés után, hamar eltünnik a "reálisan kitüzhető cél"... és helyette megjelenik az "elvárás" a csapattal szemben. A belelkesedett szurkolók többségének, az a szint, ami tavaly még álom szerű bravurnak számított, mostantól elvárásá vált. Pláne miután a vezetőség is ráérezve az euro milliókban mérhető siker ízére, hirtelen kinyitotta a pénz csapot, méghozá nem is akárhogyan. 75 millio egy középhàtvédért, 65 millió a Brazil válogatott kapusáért, 52 és 40 millió két középpályásért +13 millió Shaqiriért. Ezzel minőségileg olyanná erősiteték a keretet,, hogy a "title contender" jelző azonnal oda lett bigyesztve a szezon kezdetén a Liverpool neve mellé. Egyszeriben a Liverpool lett a bálkirály a bajnoki címre esélyes csapatok bankettjén. Az eddigi reménykedés egy majdani nagy győzelemben, mindenkiben átváltott egy "trofea nyerő szezon" elvárásává. 

Nyilván ez egy merőben új helyzetet teremtett, olyat amelynek nem könnyü megfelelni és önkéntelenűl is erős nyomás alá helyezi, mind az edzői teamet, mind a játékosokat. Egyszeriben minden mérkőzés egy lehetséges veszélyforrásá vált, melyen ha veszítünk lemaradhatunk a Citytől, amely az idén is ugyan úgy hasít a bajnokságban mint tavaly és igyekszik minél előbb akkora előnyt szerezni, hogy tavaszra már ne legyen kérdéses a végső győztes személye. Mi pedig nem tehetünk mást mint, hogy tapadunk rá, próbáljuk tartani vele a lépést - akár csak a Chelsea- igy egyfolytában eredmény kényszer alatt játszunk. Megtanultuk megbecsülni az egy gólos előnyöket és inkább megörizni azokat, mint rohanni az újabb gólokért, azt kockáztatva, hogy egy kontrábol kiegyenlít az ellenfél. Ez a célororientált játék tényleg eredményesebb, viszont sokkal kevésbé látványos. Megy is a fanyalgás a fanok részéről, akik a tavalyi heavy metal futballt követelik vissza, amit az elmult idényben láttak a csapattol. Nem tagadom, én is úgy gondoltam, hogy jó lenne, úgy pörögni mint a sokat emlegetett "tavalyi meccseken" egészen addig míg rájöttem, hogy a statisztikák teljesen mást mutatnak. Kloppot igazolják és nem minket a szurkolókat... 

Ugyanis, mi mindannyian a tavaszi játékunkból indulunk ki, de emlékszik még valaki a tavalyi őszre, hogy a bajnokság ezen szakaszában, milyenek voltunk? Közel sem olyanok mint tavasszal, eredményességben meg messze nem voltunk a mostanitól. Az összehasonlító táblázaton látható, hogy tavaly a bajnokságnak ebben a szakaszábam csak az 5.helyen álltunk, 8 ponttal volt kevesebbünk,12 góllal kaptunk többet és csak +7 volt a gólkülönbségünk.

Egyébként őrületes számokat produkálunk, tkp.a saját határainkat feszegetjük:

30 pont - A legjobb szezon kezdetünk a PL bevezetése óta.

+18-as gólkülönbség - A legjobb a PL bevezetése óta.

5 kapott gól - A legkevesebb a PL bevezetése óta.

(Akiknek statisztika a fétise azok kedvéért: 2.5ppg-t átlagolunk... ehhhh... )

Egy PL győzelem nyilván baromira kéne igy közel 30 év után, pláne, hogy végre összejött egy bajnok esélyes keret is nálunk. De vajon mennyire van ennek reálitása az idén? Amikor a Premier League-t a korszakos nagy csapattá összeálló Pep Guardiola féle Man.City uralja, amelyik talán ha szökő évente egyszer veszit pontokat. A múlt szezont is rekord pontszámmal és rekord "gólszámmal" nyerték meg és olyan magas átlagot hoztak a játék különböző elemeiben, amelyek minden addigi bajnok csapatnál jobbak voltak. És elnézve a City minden elsöprő gyözelmeit és +32-es gólkülönbségét az idei szezonban, nehéz elképzelni, hogy lehet esélyünk, egy ilyen csúcsra járatott "gólgépezet" elől elnyerni a PL-t. De nem lehetetlen! Két igen találó véleményt olvastam a Liverpool bajnoki esélyeiröl, Sam Carrol és Jamie Carragher is ugyan arra a következtetésre jutott...

"A Liverpool biztosan, és talán még a Chelsea azok, akik elég erősek ahhoz, hogy legyőzzék és pontokat vegyenek el Guardiola csapatától. De egyben ez a problémàjuk is, hogy más csapatok erre biztosan nem képesek. Pedig vesztett pontok nélkül nehéz lesz versenyezni ellenük. Egyetlen esélyük, ha tartják a lépést velük a bajnokságban és szurkolnak azért, hogy jól szerepeljen a City a BL-ben." (Sam Carrol,)

"A bajnokságnak jelenlegi szakaszában az egyetlen ami számít az a pontszámok maximalizálása. A minél több győzelem és a vele járó 3 pontok számítanak, amivel tartani tudjuk a lepést a bajnokságban a Cityvel. Semmilyen jelentősége nincs annak, hogy a gyözelmeket milyen játékkal vagy mekkora gólkülönbséggel szerezzük meg. Mert egy dologban mindenki biztos lehet, hogy a több szerzett pont fogja majd eldönteni a bajnoki cim sorsát. Még soha senki nem nyert PL-t a jobb gólaránya miatt. Most sem fog.... Az vitathatatlan, hogy a Manchester City jelenleg a legerősebb gárda a ligában, igy ők az elsőszámú várományosai a bajnoki cimnek. De ennek ellenére a Liverpoolnak lehet esélye a bajnokság megnyerésére, ha sikerül szorosan rátapadnia a Cityre és tavasszal még behozható különbség lesz köztük. Mert amikor kezd komolyra fordulni a BL meg a PL, és sűrű egymás utánban, hetente kétszer játszák a rangadókat, olyankor újra értékelik a célkitűzéseiket a csapatok. Ekkor dől el, hogy kinél melyik versenysorozat élvez elsőszámú prioritást, márpedig ebben teljesen különbözik egymástól a két klub." (Jamie Carragher)

A Citynél 10 éve vár már arra Manzur sejk, hogy végre a BL címhez segitse őket valaki és ezért bármit hajlandó lenne megadni. Tehát alighanem, amikor jön a tavaszi hajsza és dönteni kell melyik verseny sorozat élvez prioritást, nem kérdés, hogy a BL mellett fognak dönteni. Ebben Guardiola és a vezetőség is abszolut egyetért... Erre gondolt Carra és Carrol is amikor a Liverpool tavaszi PL esélyére utalt.

Véleményem szerint, nem a meghatározó játékosok miatt jobbak mint mi, hanem a perememberek nem tudják azt hozni nálunk, mint a City-ben az ottaniak, ennyi most a hátrányunk velük szemben. Tök jó lenne a bajnoki címért versenyben lenni végig, de ez az idei évben valszeg még nem lesz meg.